Nemzetközi karrier :))))

Egyre magasabbra mászom a ranglétrán, pár hete még én voltam a kis tojáshéjas az egyetemen, most meg már nemzetközi professzori karrierem veszi kezdetét :)))
Azt lehet, hogy már említettem, hogy nem sokkal azután, hogy megérkezem Indiába, a szomszéd (értsd 200 km-re lévő) egyetemen lesz egy szeminárium, Development, Civil Society and the Third Sector: The Emerging Perspectives címen. A téma ennek megfelelően eléggé szerteágazó, és gyakorlatilag bármilyen, kicsit is kapcsolódó anyaggal lehetett jelentkezni előadást tartani. Nekem az egész szemináriumról S. szólt, a kinti igazgató, és ajánlotta, hogy ha gondolom, akkor dobjak össze egy prezentációt, mert ugye a téma eléggé ahhoz illeszkedik, mint amit eddig is tanultam. Én eleinte eléggé szkeptikus voltam, meg időm sem volt nagyon arra, hogy ezzel foglalkozzak. Aztán a leadás napjára végül úgy döntöttem, hogy vesztenivalóm tulajdonképpen nincs, max. az a pár óra, amit a prezentáció bemutatójának írásával töltök. Itt nem ppt-re kell gondolni, hanem egy kivonatot kellett küldeni arról, hogy miről is szólna majd az előadás.
És ma érkezett az e-mail, hogy beválasztottak :))) Úgy tűnik, hogy a 2napos rendezvényen összesen 11en fogunk előadni, meg még holmi beszélgetéseket is terveznek, szóval a jelek szerint nagyon hosszú előadást nem kell csinálni, de nagyon kíváncsian várom a pontos adatokat (milyen hosszú legyen, stb.), mert én eddig azért egy fél órásnál hosszabb előadást sose tartottam, de legtöbbször 5-10-20 percbe kellett mindent besűríteni. Amit igaz, általában kevésnek is találtam...
Most nem tudom még pontosan, mi lesz, hogy lesz, de már nagyon várom.
Üdvözlettel:
Professzor Dr. julcsa :)))

Tánctalpaló

Ma itt járt nálam J.Zsófi néptánctanfolyamot tartani :)))
A suliban ugye szóba került, hogy valamikor tanultam én néptáncolni, és hát esetleg ha van kedvem, stb. akkor mutathatok is egy kis táncot nekik. A suliban fogalmam sincs, hogy milyen a fiúk és a lányok aránya, meg a korbeli megoszlás is kérdés egyelőre, meg nem is nagyon akarok túl bonyolult táncot tanítani, mert egyrészt azt én sem hiszem, hogy nagyon tudnék, másrészt a fene se igazodik ki teljesen itt a fiú-lány kapcsolatokon, és nem tudom, hogy mennyire megoldható, hogy fiúk lányokat ölelgessenek tánc címén.
Úgyhogy körtáncokat akarok majd mutatni nekik, ebből a legjobbak, legkedvesebbek és legkönnyebben taníthatók a moldvai táncok, meg szerintem azoknak a zenéje is olyan, amit az indiai fül is kellemesnek talál.
Zsófi meg ugye nagyon ügyes táncos, és tanít is, úgyhogy ma felzárkóztatott. Persze ezeket a táncokat ezer évvel ezelőtt már én is tanultam, de már a napját sem tudom, hogy legutoljára mikor voltam egyet táncolni. Az biztos, hogy egyszer voltunk jjvel a millenárisban, de nem sokáig maradtunk, mert valahogy neki nem jött be a tánci-tánci. Én meg hagytam magam lebeszélni.... :(
A tánctanulás kapcsán pedig felavattam a korábban már emlegetett naplómat is, abba írtam bele a táncolási módokat kb. így: körben állunk, hátsó kereszt kézfogás, jobb-bal-jobb-tititá, bal-jobb-bal-tititá, tititá-tititá-titiá-tititá.... Na, hogy ebből már csak pár nap múlva is mire fogok emlékezni, azt a fene se tudja :)))

Lufthansa

Lehet, hogy én fogtam ki egy nagyon béna információs emberkét ma a lufthansánál, de amit mondott, az nem nyugtatott meg különösképpen.
Vagyon az, hogy a repjegyen ugye nem szerepelnek olyanok, mint hogy mennyi cuccot vihetek magammal, meg hasonlók, csak annyi, hogy erről bővebb infó a honlapon. Na, ott nyomoztam, de legalább 3-féle súlyt találtam, 20 és 40 kiló között. Na, végül felhívtam lufthansáékat, hogy ugyan árulják el, hogy akkor mégis mi van.
A hír lesúlytó: 20 kg.... Ebbe kellene fél évi cuccot belezsuppolni tokkal vonóval, neszeszerrel, cipőkkel, akkutöltőkkel, miegyébbel... Hát, nem tudom, hogy fog menni. Már anno az usa-ba is 28kg cuccot vittem, és akkor még nem használtam 3féle testápolót. Lehet, hogy nem is kellene???
Mindegy, még egyszer megpróbálom felhívni őket, mert a Frankfurt-Bangalore útvonalon már vihetnék 40kg-t. Már csak az a nagy kérdés, hogy ezt ugyan hogyan tudom megtenni - mármint hogyan teleportálom az ekszcessz baggagémat Frankfurtba. Ez így nekem nem tűnik túl logikusnak, de meglátjuk.
Ja, és a túlsúly kilónkénti ára igen baráti: 7600 ft/kg/út....
Ilyenkor mindig azon dühöngök, hogy ha 120 kilós lennék, akkor is 20kg cuccot vihetnék fel, az áltag súlyhoz (80kg) képesti eltérést miért nem lehet extra csomagban elvinni?

Bookah, vagy tiitoo????

Mostanában kicsit lelassultam készülésileg, az első nagy lelkesedésen már túlvagyok, a lényeget a fejemben már lerendeztem, és igen, kicsit kezdek belefásulni a semmittevős önkéntes munkanélküliségbe. Ami azt is jelenti, hogy mindig éppen a legszükségesebbeket csinálom meg, de amit nem muszáj, azt inkább tologatom. Így legalább az utolsó hétre is marad teendőm :) (különösen most, hogy végül mégis megyek síelni. és ezt a családomnak köszönöm. meg annyi minden mást is, amit néha olyan magától értetődőnek veszek, és aztán néha rájövök, hogy egyáltalán nem az, és én vagyok a szerencsés, hogy pont ez az én családom. minden kiegészítéssel, "oldalbordával" és egyebekkel együtt.)
Ma ugyan akartam végre igazolványképet is csináltatni, de reggel megint nem tetszett a hajam, így végül ebből megint nem lett semmi. Legrosszabb esetben előhívatom a régi igazolványképemet, és be van fejezve, úgyis utálom, ha fényképeznek, és abszolút nem vagyok fotogén. Különösen akkor nem, amikor olyan nagyon jól akarok kinézni - mint pl. egy igazolványkép esetében, amit egy személyibe, útlevélbe vagy hasonlóba foglalva akár 10 évig is nézegethetek....
Viszont egy nagy dolgot csináltam ma. Szítottam egy jó kis vitát.
Az történt ugyanis, hogy bemerészkedtem egy kínai üzletbe, sportcipőt akartam venni, és eddig nem nagyon találtam olyat, ami tetszett is volna (talán mert nem vagyok az a kimondottan sportcipős alkat....). Most is láttam egyet, ami a polcon nagyon jól nézett ki, de a lábamon olyan bumfordi meg széles volt, hogy úgy döntöttem, ez sem lesz az enyém. Viszont akartam már korábban is venni olyan szár nélküli zoknit, ami arra jó, hogy legyen valami a lábamon, de nem lesz tőle fehér csík a bokámon ott, ahol nem süti a nap. És megpróbáltam elmagyarázni a kínai eladónak, hogy mire is van szükségem. Rögtön meg is értette, amikor mutatta a nejlon zoknikat, és mondtam, hogy nem, nekem rendes cérna zokni kellene. Erre szólt a másik, szintén kínai eladónak, és én abból mást sem értettem, csak annyit, hogy badfékjdfasldkwséakj bokazokni adsflksalksdfm. Erre a másik is elkezdett a nejlon zoknikra mutogatni. Mire az 1. eladó hirtelen teljesen felkapta a vizet, és ott az orrom előtt elkezdtek egymással kínaiul üvöltözni, amiből én csak annyit értettem néha, hogy booookaaahh meg tiiiitoooo. Aztán végül csak megmutatták, hogy hol vannak a zoknik, sőt, még egy ilyen (most sem tudom, hogy boka, vagy titokzokni inkább) zoknit is az orrom elé tartottak, hogy ez most akkor bookaaah, vagy tiiiitooooo. Miután én sem tudtam igazságot tenni, az 1. számú eladó fogta magát és elment, én pedig egyetlen (szürke alapon rózsaszín csíkos, narancssárga szegélyes - jj ismét el lesz ragadtatva a zokni-ízlésemtől jellegű) zoknival távoztam. 150 forintért cserébe. És ennyi pénzért még egy kínai szappanopera-részletet is kaptam élőben :)))

Varroda

A hétvégén anyával varrtunk. Illetve még hétfőn és kedden is. Kiderült ugyanis, hogy van egy nadrágom, aminek nagyon jó a szabása és mindene, csak az a baj van vele, hogy kicsit bő + a zippzárja is kidöglött. Meg az is kiderült, hogy a J.Zsófitól kapott anyagokból több is kijön, mint amire számítottam, így végül lett egy tunikám + egy szoknyám a fehér anyagból (aminek a szélére zöld cérnával varrtunk mintát, és nagyon jól néz ki), a homokszínűből meg egy nadrág lesz, már félig megvan, csak olyanok hiányoznak róla, mint a dereka meg a száránál a felhajtás, és a zippzár se nagyon akart magától belemászni.
És a nagy közös varrások után már annyira jól tudok anyag szélét elcikkcakkozni, hogy ihaj. Sőt, ha nagyon koncentrálok, akkor már egyenes vonalat is egészen ügyesen varrok. És olyanokat is megtanultam, hogy ha egy anyag nincs egyenesre levágva, akkor hiába hajtom fel a levágáshoz képest egyformára, attól pl. a szoknya hossza nem lesz egyforma. És azt is megtanultam (amit már ugyan ezer éve tudok, de most még jobban rájöttem), hogy teljesen el tudom felejteni a világot magam körül, ha szól a tv, úgyhogy ha tőlem bárki bármikor aktív munkát vár el, akkor előtte ki kell, hogy kapcsolja a tv-t. Különben 1,5 óráig fog tartani, mire visszabontok 2* 5 cm varrást ;)
Meg voltunk a nyugdíjfolyosítóban is, és ott sikerült végre pontosan utánajárni annak, hogy mennyi is az annyi, vagyis tényleg a minimálbér utáni nyugdíjjárulékot kell fizetnem, ami tényleg nagyon sok, ha az ember mellette nem dolgozik, de anya rábeszélt, hogy mindenképpen fizessem, mert nagyon jól fog az még jönni, ha már éppencsak a nyudgíj előtt fogok állni. Ráadásul beosztjuk, és valahogy úgy lesz, hogy én fizetem egy részét, anya meg a másik részét, és aztán ha hazajöttem, majd visszaadom neki. (bár így is állati furcsa érzés, hogy miután 5 éve teljesen önellátó vagyok, most az anyukám "segít ki"....)
Ja, és megjártam a szemészt is.... nem kellett volna :( Kiderült, hogy ismét romlott a szemem, de most már egyre kancsább is vagyok, de még annyira nem, hogy arra legyen kontaktlencse is, szóval a helyzet most ez: szemüvegileg negyed-negyed dioptriával lett több, most 2,75 és 2,25 (+ cilinder), a kontaktlencse viszont 3 és 2,5 :((( amíg csak kettő-valamennyi volt, addig mindig azt gondoltam, hogy ez nem is olyan rossz, de a 3 az nagyon rosszul esett.... mindegy, ennél soha ne legyen rosszabb (csak az a baj, hogy lesz, de amíg van rá kontaktlencse, addig nem nagyon zavar).

Új útlevél

Tegnap elhoztam az új útlevelemet. És ez már nem kék, hanem piros, olyan színű nagyjából, mint a régi személyi (vagy mint az oszták útlevél). És sokkal keményebb a fedele, szőlőlevelek vannak a lapokon, és a kép nem a legvégén van, hanem a legelején. Szóval nagyon érdekes, már végigmutogattam a teljes családomnak, hadd örüljenek :)))

És ismét meglepődtem, mert ebédidőben is működött az okmányiroda, és összesen 2 percig voltam ott, mert azonnal megtalálták az útlevelemes, és már mehettem is. Ja, és még külön kérdezte is az ügyintéző, hogy meg szeretném-e tartani a régit, és kilyukasztotta, és odaadta, úgyhogy nem kellett örökre megválnom a régi kis ázott útlevelemtől.

Már csak a vízum hiányzik bele, és minden jó lesz :)

Mostanában

Mostanában a nagy államvizsgázás miatt egy kicsit lelassultam készülődésileg, de vizsga két napja sikeresen abszolválva :)))) úgyhogy most már tényleg semmi más dolgom nincs, mint szép lassan mindent elintézni.
Egyébként voltam a múlt héten (igen, a nagy vizsgárakészülődés közepette) fogorvosnál, és ismét szépek és ragyogóak a fogaim.
Most a hétvégén meg megyek haza, és anyával varrni fogunk - illetve vélhetően inkább csak ő, én meg majd koordinálom a munkát - ugyanis még régebben kaptam J.Zsófitól két nadrágra/tunikára való vásznat, az egyik egy fehér, a másik meg egy kellemes homokszín, és ebből fogunk anyával otthon alkotni - igen, valószínűleg egy nadrágot meg egy tunikát. Ehhez most összeszedem az összes meglévő egyszerű szabású nadrágomat, hátha sikerül valamelyiket egy az egyben "lemásolni". Igaz, egy nadrágot még akkor is igen nehéz megvarrni.
És hát itt is el kell újságoljam a nagyszerű diploma-ajándékomat, ami egy nagyon szép és nagyon okos multifunkciós izé, ami tud zenét, képeket, videókat lejátszani, lehet vele rádiót hallgatni, képeket a fényképezőgépről áttölteni, cd-ket egyben begrebbelni, hangot vagy a rádióból bármit felvenni, és még ébreszteni is tud, ha pedig aludni szeretnék, akkor ahhoz van rajta sleep mód is. Hú, nagyon ügyes szerkezet, és én nem is gondoltam volna, hogy ilyesmi létezik. Igen, a bátyám és jj voltak az ajándékozók, egy special credit jj-nek a szervezésért, egy meg A-nak a végeredményért, mert ő beszélte le jj-t az ipodról.
Most megyek aludni (természetesen a kis kütyü fog álomba ringatni), aztán holnap reggel végre elhozom az új útlevelemet, mert ma reggel nem bírtam felkelni hozzá.....

Lottó

Elkezdtem bőszen lottózni, hogy nyerjek sok-sok pénzt, és mindenkit el tudjak hívni magamhoz látogatóba.
Úgyhogy tessék szurkolni, a múlt héten már volt egy 2-esem.... a 6-os lottón ;)