Day 2: San Sebastian - Getaria

Minden Camino első kihívása az első pecsét megszerzése. Szerencsére előrelátó caministaként közvetlen egy katedrális tövébe foglaltam szállást, ahol ugyan épp a reggeli mise alatt sikerült befutni, cserébe a gyóntató pap elmondta, hogy a sekrestyében van pecsét, ahova azonnal be is csörtettünk, és pecsételtünk.

A második kihívás az első jelet megtalálni - ez nekünk, mivel még az autót is vissza kellett adni - egy jó háromnegyed óra volt, de ez is sikerült:

Az idő az előrejelzetthez képest jobb volt, de azért hűvös is volt, és az eső is eleredt párszor, persze akkor meg meleg volt hegyre felfelé a kabátban. Végül jó pár alkalommal felöltöztünk, csak hogy utána 15 percen belül le is vetkőzzünk.

San Sebastanból kijutva már könnyű utunk volt, nem volt semmi fennakadás. Egy pár sárdagonyát leszámítva. 

És természetesen az első pillantás a tengerre is mindig ugyanolyan nagy élmény.

Itt út közben nincs olyan sok kávézó, pihenő, mint a klasszikus caminón, itt épp egy keresztény szektás fogadóban sikerült egy uzsit találnunk.

Zarautz-ig sima utunk volt, persze jó 600 méter szintkülönbséggel, az utolsó 5 km Getariáig a tenger mellett már nagyon fárasztó volt, de megérte.

A szálláson gyors vacsit főztünk, kimostuk az aznapi holmikat, és mentünk is aludni. Olyan kevesen voltunk, hogy hárman aludtunk egy kb 16 fős szobában. Jó éjt.

Day 1: Vienna - Bilbao

Várható volt, hogy az indulás napja stresszes lesz, különösen ha még aznap pár órát dolgoznom is kell, mert spórolok a szabadsággal. Plusz mert a HR-nek beletelt némi időbe, hogy kitalálja, hogyan tudok úgy fizetés nélküli szabira menni, hogy azért ne kelljen nekem egy halom pénzt fizetnem. Végül - idő hiányában abban egyeztünk meg, hogy a márciusi egy napot még sima szabiban veszem ki, így egyszerűbb a bérszámfejtésnek, hogy csak egy hónapra esik a fizetés nélküli.

Szóval pénteken reggel még csomagoltam tízórait a gyerekeknek, akiknek amúgy Gergő lányaival ellentétben alig jutott eszébe, hogy az anyjuk két hétre elutazik. Utána leültem dolgozni, és legközelebb teljesen stresszelve, leizzadva 12:45-kor álltam fel az asztaltól. Az S-bahn 13:14-kor megy, onnan kényelmes átszállás van a reptérig. Illetve lett volna, ha a másik vonat nem késett volna legalább fél órát. így az érkezés is kicsit utolsó pillanatos lett, olyannyira, hogy már Zsófi is felhívott, hogy merre járok. 

Innentől maga az út sima volt, a wizzair is teljesen időben közlekedett, a csomagom megérkezett, minden rendben volt. Annyi volt csak a változás, hogy az Atletic Bilbao - Osasuna meccset, amire volt jegyük, áttették péntek estéről vasárnap estére, ami a terveinket kissé átrendezte. De ezzel majd később foglalkozunk. Természetesen emiatt az autóbérlés teljesen felesleges lett, amit azért szerveztünk, hogy eljussunk a meccs után Bilbaoból San Sebastianba. De így se volt rossz végül kényelmesen autóval menni, a gond csak az volt, hogy San sebastanban sehol nem lehet parkolni - az egy éjszakányi parkolás egy mélygarázsban egy vagyonba került.

Este még egy gyors vacsi és alvás, hogy reggel időben tudjunk indulni.