Az első rész nem volt vészes, szépen elkacskaringóztunk a tenger mellett.
Aztán megindult a hegymenet, de nem volt olyan vészes, csak a tempót kellett levenni. Hegynek felfelé elszaladt mellettünk a két kis fiatalka német srác, akik tegnap zárás előtt 3 perccel estek be a hostelbe, majd a kis gázfőzőjükkel kiültek a kertbe rendes vacsorát főzni, mert a szálláson csak mikró és vízforraló volt.
Hozzá kell tenni, két kanyarral később beértük őket, a hegymenet a jelek szerint őket is kimelegítette. Próbáltunk viccelődni velük, de szegények vagy nem értették, vagy tényleg nincs humoruk. Cserébe a tegnapi Astrid tényleg egy vicces német nőci, vagyis nem minden német annyira kocka 😃
És így nézett ki a hegytető:
Innen leereszkedtünk Liendo-ba, majd a falu végén egy ház oldalában, a konyhaablak és a csirkeól között nekiindult a mai második emelkedő, ami elméletileg ugyanolyan magas, mint az előző, de nem tűnt olyan vészesnek. És itt is a kilátás elég meggyőző volt a végén.
A földnyelv a képen már Laredo. A szállás ma egy kolostorban van, ahol a kedves nővérekkel egy nappal hamarabb tiszta spanyolsággal megbeszéltem, hogy nem kell foglalni, és nem is kellett, egy szobába kerültünk, mellénk még Astid jött és a norvég csaj, aki redszeresen fürdik a tengerben. Mi nem mentünk be a vízbe.
Este volt rövid zarándokáldás, aztán kimentünk a strandra sétálni, kilenckor meg már otthon is voltunk. Aludni kell, mert az jót tesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése